Tudástár

A fertőzés terjedésének mérséklésére, megelőzésére számos hétköznapi és speciális módszer létezik. Idővel a járványt okozó SARS-CoV-2 tulajdonságairól is egyre többet tudhatunk, ami hatékonyabbá teheti a megbetegedés elleni védekezést. Az orvosi rendelőben is.

A COVID-19, jelenlegi tudásunk szerint, főként közvetlen kontaktussal, levegőn keresztül, illetve cseppfertőzéssel terjed. A különböző élettelen felületeken keresztül történő terjedés valószínűleg ritka, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont annak vizsgálata, hogy egyes felületeken, amelyek a legtöbb orvosi rendelőben is megtalálhatók, a vírus milyen ellenállóképességel bír, mennyire marad stabil és meddig fertőzőképes. Hiszen a felületekről ismét az érintettek ruhájára, bőrére kerülhet, és újra a levegőbe. Ezért fontos a legfrissebb ismeretek alapján kialakított fertőtlenítési protokollt alkalmazni a rendelő különbző helységeiben, felületein is. Igaz, egyes tanulmányok már arra a következtetésre jutottak, hogy az otthoni felületek fertőtlenítésére csak beteg családtag vagy tünetmentes, de igazolt COVID-19 pozitiv személy 24 óránál hosszabb benntartózkodása mellett van szükség, mi a helyzet a rendelőkkel?

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az is valószínűsíthető, hogy a légszennyezettség segíti a vírus terjedését, ma már feltételezhetjük, hogy a levegőben lévő, általunk belégzett anyagok, szennyeződések közvetítő felületként működhetnek a COVID-19 fertőzés terjedésében. Ez fokozott figyelemre és óvatosságra inti azokat, akik nagyvárosokban, esetleg kiemelten magas légszennyezettségű területen élnek, ide értve a nagy, forgalmas városok orvosi rendelőit is. Hiszen ebből az is következik, hogy nem csak embertől emberig terjedhet a vírus, aminek kockázatát a maszkviselés jelentősen csökkenti, hanem a levegővel, porral is a közösségi terekbe kerülhet.

Meddig „él” a COVID-19 az élettelen felületeken?

„Szuperhordozó” felületnek minősíthetők a fémfelületek, a műanyag és a fafelületek is, amelyeken a SARS-CoV-2 akár napokig is fertőzőképes marad. A legvírusbiztosabbnak pedig a rézfelületek mutatkoztak, amin a vírus kb. 4 órát képes „túlélni”. A rendelőkben is gyakran előforduló felületek közül, fertőtlenítés nélkül, az alábbiak szerint marad fertőzőképes az új koronavírus:

•       Fémfelületek (pl. kilincsek, asztalok, székek): 2-9 nap;
•       Fafelületek (pl. bútorok, padlófelület): 4 nap;
•       Műanyagfelületek (pl. tálak, gyógyszeres tárólóedények): 2-3 nap;
•       Rozsdamentes acél (pl. orvosi eszközök, fogók): 2-3 nap;
•       Kartondobozok: 24 óra;
•       Aluminium felület: 2-8 óra;
•       Üvegfelületek (pl. poharak, ablakok, tükrök): akár 5 napon át.

A „fertőzéshordozó” felületek sorában kevesebb vizsgálat történt a ruhákra vagy bőrfelületre, hajra kerülő COVID-19 fertőzőképesség vonatkozásában. Jelenleg úgy tűnik, hogy ilyen esetekben pár órán át fennállhat a fertőzőképesség, ha a vírus bejut a szervezetbe. Ezért továbbra is kiemelten fontos a kézfertőtlenítés, a munkaruha és az utcai ruházat gyakori mosása, valamint a megfelelő személyes higiéné kialakítása, rendszeres zuhanyzás, hajmosás, ha gyakran fordulunk meg közösségi terekben vagy sok ember által látogatott munkahelyen, pl. a rendelőben.

Mit tehetünk a felületeken megtelepedett COVID-19 ellen?

A szakirodalomban jelenleg elérhető eredmények összegzése alapján elmondható, hogy a SARS-CoV-2 a felület milyenségétől függően pár órától akár napokig fertőzőképes marad. Jó hír, hogy egyes széleskörben elérhető tisztítószerek és biocid fertőtlenítőszerek alkalmasak az élettelen felületeken megtelepedett vírust inaktiválására. Ennek köszönhetően a megfelelő takarítás, fertőtlenítés mellett a rendelőben is minimálisra csökkenthető a felületeken keresztül történő vírusterjedés kockázata.

Ennek megfelelően a rendszeres kézmosáson túl külön figyelmet kell fordítani a gyakran használt tárgyak és berendezések (pl. telefon, számítógép billentyűzet, tárolóedények, vizsgálati eszközök), valamint a bútorok és a különböző helyiségek (pl. mosdó, vizsgáló, váró) felületeinek gyakori fertőtlenítésére. Ez megoldást jelent a magasabb légszennyeződéssel (porral) felületekre kerülő vírusok hatástalanításában is. A SARS-CoV-2 lipidburokkal rendelkezik, ezért a legtöbb egyfázisú tisztító- és fertőtlenítőszer hatásos ellene.

A felületek rendszeres, szakszerű fertőtlenítése 90-99%-ban csökkenti a felületeken lévő csíraszámot. A rendszeresen használt felületeken ajánlott a folyamatos (használatonkénti) fertőtlenítés, míg egyéb felületeken a megelőző fertőtlenítés gyakorlata, naponta több alkalommal történő fertőtlenítőszeres takarítás minden orvosi rendelőben kötelező.

A vizsgáló helyiségekben két beteg között szükséges a közvetlenül használt berendezések, eszközök virucid szerrel való fertőtlenítése. Időgazdálkodás szempontjából hasznosak ebben a gyors hatású (kb. 5 perc) fertőtlenítők. A behatási időt mindig ki kell várni, és javasolt a rendszeres szellőztetés is. A mosdókban minimálisan napi háromszori fertőtlenítő takarítás javasolt. Ezen felül a rendelő teljes területén naponta minimálisan kétszer fertőtlenítő takarítást kell végezni.

Felhasznált források:

CDC (2021): Science Brief: SARS-CoV-2 and Surface (Fomite) Transmission for Indoor Community Environments. [online] https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/more/science-and-research/surface-transmission.html

Marquès, M., és Domingo, J. L. (2021): Contamination of inert surfaces by SARS-CoV-2:

Persistence, stability and infectivity. A review. Environmental research, 193, 110559. https://doi.org/10.1016/j.envres.2020.110559

Pathak, N. (2021): Surface Cleaning and COVID-19: What You Should Know. WebMD [online]: https://www.webmd.com/lung/how-long-covid-19-lives-on-surfaces

Nemzeti Népegészségügyi Központ (2021): Az NNK eljárásrendje a 2020 évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban, Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok a betegellátás során

A COVID-19 különböző variánsairól időszakosan hallani, hogy fertőzőképesebbek, mint a korábbi hullámokért felelős szerotípusok. A tavaszi hullámhoz képest országszerte fellélegezhettünk az oltási program előrehaladásának és a korlátozások hosszútávú eredményeinek köszönhetően, annak érdekében viszont, hogy ez így is maradjon, nem szabad megfeledkezni az óvintézkedésekről. A COVID-19 variánsok mindegyike főként közvetlen kontaktussal, levegőn keresztül, illetve cseppfertőzéssel terjed. A légúti vagy atípusos tüneteket mutató betegek esetében továbbra is felmerül a COVID-19 fertőzés gyanúja, amit az orvosi rendelők megszokott működésének újraindításával sem szabad szem elől téveszteni.

Maradnak az infekciókontroll általános szabályai

A betegellátás során betartandó alapelvek nem változtak, a rendelőben továbbra is szükséges:

•       a „kézhigiéne öt momentuma” alapelvnek megfelelő rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés a beteg érintése, a beavatkozások és a védőeszközök fel- és levétele előtt és után;
•       a betegellátás során az egészségügyi dolgozóknak, valamint a takarításban, fertőtlenítésben és hulladékkezelésben részt vevő dolgozóknak továbbra is biztosítani kell az egyéni védőeszközöket;
•       az ellátás során, amennyiben lehetséges, egyszerhasználatos eszközöket kell használni, a nem egyszerhasználatos eszközöket minden használat után fertőtleníteni kell.

A váróban továbbra is biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a várakozók közt a legalább 1-1,5 méter távolság tartható legyen. Az orvosi rendelőkben megtalálható különböző felületeken a vírusok meglepően hosszú ideig fertőzőképesek maradhatnak, például a papír- és műanyag felületeken is, ezért a váróban korábban megszokott módon cirkuláló újságok, magazinok és gyermekjátékok ismételt elhelyezése kerülendő. A kézfertőtlenítőszer-adagolókat pedig szükséges jól elérhető helyre kihelyezése a váróban, valamint rendszeresen kell ellenőrizni annak feltöltöttségét is.

Emellett továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani a rendelői környezet folyamatos fertőtlenítő takarítására, amit virucid hatású szerrel kell elvégezni. Mivel a koronavírus lipidburokkal rendelkezik, a legtöbb egyfázisú tisztító- és fertőtlenítőszer hatásos az infekciókontrollban. A rendelőben továbbra is naponta minimálisan kétszer fertőtlenítő takarítást kell végezni, a vizes helyiségekben pedig minimálisan napi háromszori fertőtlenítő takarítás javasolt.

Személyes találkozás vagy telemedicina?

A járvány előtérbe helyezte az orvos-beteg távkonzultációk, a telemedicina nyújtotta lehetőségeket. Bár a hétköznapi tevékenységek mellett az orvosi rendelők működése is újra megközelíti a járvány előtt megszokott kerékvágást, nem szabad megfeledkezni az információtechnológia nyújtotta előnyökről sem, hiszen a távolságtartás és a személyes találkozások ténylegesen szükséges esetekre való leszűkítése az egyik leghatékonyabb módja a vírus terjedésének a megállításában.

A praxisba tartozó betegeknek adjuk meg a lehetőséget arra, hogy feltehessék a járvánnyal, a védőoltásokkal és a vírusfertőzéssel kapcsolatos kérdéseiket, vagy gondoskodjunk arról, hogy a hiteles, szakmailag helytálló hírforrások elérhetőek legyenek számukra. Az új koronavírus eliminálásának feltétele, hogy valamennyi orvos-beteg találkozásban és egyéb ellátási eseményben részt vevő személy fejben tartsa és továbbra is gyakorlatba ültesse azokat az egyszerű, de hatékony óvó-védő intézkedéseket, amik végső soron nagyban hozzájárulhatnak az egészségügyi veszélyhelyzet lezárulásához.

Felhasznált források:

Nemzeti Népegészségügyi Központ (2021): Az NNK eljárásrendje a 2020 évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban, Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok a betegellátás során

A kézmosás fontossága a fertőzések terjedésében az egészségügyi szakemberek számára sem volt mindig egyértelmű. A fertőtlenítő kézmosást Semmelweis Ignác a klinikai gyakorlatba – mai ismereteink mellett – megdöbbentő ellenszélben tette kötelezővé két beteg vizsgálata között. A fertőtlenítő kézmosás fontosságát alátámasztó orvosi bizonyítékok a XIX. századi orvostársadalmat nem győzték meg. Semmelweist egész egyszerűen nem vették komolyan. Hol tart ma, a COVID-19 járvány fényében, a fertőtlenítő kézmosás kultúrája? Hogyan változott a jó gyakorlat?

Míg Semmelweis számos vegyszer kipróbálása után egy klórmeszes, körömkefével könyékig bemosakodó, kb. negyed órás módszert dolgozott ki, addig ma sokkal egyszerűbb, gyorsabb behatási idő mellett széles hatásspektrumú fertőtlenítőszerek állnak rendelkezésre. A felhasználóbarátabb megoldások és a szakmai protokollok ellenére viszont nem minden helyzetben érvényesülnek a kézfertőtlenítés alapszabályai, az adott körülmények ellenére sem. 170 évvel később is elmondható, hogy az emberi tényező nem vonható ki a gyakorlatból, az infekciókontroll szabályai csak az ismeretek és az emberi viselkedés különös egyvelegeként képes érvényesülni.

Nincs ez másképpen a kézmosással és a kézfertőtlenítéssel sem. Ugyanis minden rutinként, kötelező jelleggel végzett gyakorlatnál fennáll a veszélye, hogy megfeledkezzünk annak fontosságáról. Az új koronavírus járvány okozta veszélyhelyzetben ráadásul nem csak a klinikai vagy rendelői környezetben várható el a fertőtlenítő kézmosás, hanem egészen hétköznapi szituációkban is felértékelődött annak védelmi szerepe. Bár amilyen hétköznapi gyakorlatnak tűnik, sokak számára mégsem magától értetődő, hogy mire szükséges odafigyelni a helyes kézmosáskor. Arról nem is beszélve, hogy látatlanban a fertőtlenítő kézmosás sem győz meg mindenkit, mint a járványkezelés fontos eleme.

Mennyire hatékony a helyes kézmosás?

Azok számára, akik kételkednek a rendszeres kézmosás vagy a kézfertőtlenítő kézmosás jelentőségében az alábbi, hétköznapi közösségeket érintő vizsgálati eredmények elgondolkodtatók lehetnek. A rendszeres kézmosás:

•       23-40%-kal csökkenti a hasmenéses megbetegedések számát;
•       16-21%-kal csökkenti a légúti betegségek, mint például a megfázás előfordulását;
•       29-57%-kal csökkenti az emésztőszervrendszeri betegségek miatti hiányzást az iskolából.

A fertőtlenítő kézmosás kiemelten hatékony lehet a fertőzések terjedésével és a megbetegedéssel szemben, mert:

•       a legtöbben rendszeresen, nem tudatosan megérintjük a szemünket, orrunkat, szánkat anélkül, így a kórokozók könnyedén a szervezetünkbe juthatnak (munkahelyi környezetben óránként átlagosan 16-23 alkalommal);
•       a kórokozók meglepően hosszan fertőzőképesek maradnak különböző élettelen felületeken, mosatlan kézzel könnyedén kialakítható egy-egy fertőző „góc” (gondoljunk csak arra, hogy pl. a telefont hányszor vehetjük egy nap kézbe);
•       mosatlan kézzel a kórokozók az élelmiszerekbe és italokba is bekerülhetnek, ahol bizonyos körülmények között még a szaporodásuk is gyorsabb, így fertőzést is könnyebben okoznak.

A helyes kézmosás kultúrája tehát nem egyszerűen a járvány elleni védekezés miatt fontos, hanem általános érvénnyel bír az ugyan banális, de szintén betegségteherrel járó fertőzések miatt is. Kiemelendő, hogy a megfelelő kézhigiéné fenntartása nem csak a belgyógyászati betegségek gyakoriságát képes csökkenteni, hanem a kellemetlen bőr- és szemfertőzésekét is.

Mire hívjuk fel a figyelmet a jó gyakorlat terjedése érdekében?

1. Látható szennyeződés esetén végezzünk fertőtlenítő kézmosást

A fertőtlenítő szappanos (egyfázisú) kézmosás az egyik legegyszerűbb módszer a kórokozókkal szemben. Az egyfázisú szappanok általában az antimikrobiális összetevők mellett bőrvédő, szennyoldó és szennyeltávolító anyagokat is tartalmaznak. Utóbbi tulajdonságuk miatt hatékonyak a látható szennyeződések és egyes kórokozók mechanikus eltávolításában.

A WHO és az NNK által is népszerűsített fertőtlenítő kézmosás 40-60 másodperc alatt helyesen elvégezhető, az alábbi momentumokra szükséges külön odafigyelni:

•       az egyfázisú szappant nedves kézre vigyük fel.

2. Többféle mozdulat elvégzésével dörzsöljük be a teljes kézfelületet

•       dörzsöljük a tenyerünket a másik kéz felszínéhez, majd váltsunk kezet;
•       dörzsöljük a két tenyerünket összefűzött ujjakkal;
•       dörzsöljük be a szappant úgy is, hogy a két kezünk ujjai horogszerűen kapaszkodjanak egymásba, váltsunk kezet;
•       a hüvelykujjat a másik kézzel megmarkolva körkörös mozdulatokkal dörzsöljük be, majd váltsunk kezet;
•       az egyik kéz ujjbegyeit összetartva dörzsöljük a másik kéz tenyeréhez, majd váltsunk kezet.
•       a szappanos habot folyóvízzel öblítsük le;

3. Kézöblítés és szárítás idegen környezetben

•       a szappanos habot folyóvízzel öblítsük le;
•       a kezeket lehetőleg egyszerhasználatos papírtörlővel szárítsuk meg;
•       a csapot ne közvetlenül kézzel érintve, hanem a papírtörlővel zárjuk el.

4. Otthoni környezetben cseréljük gyakran a kéztörlésez használt textiliákat.

Fentieken túl, a nem látható szennyeződések eltávolítása érdekében javasoljuk pácienseinknek az alkoholos kézfertőtlenítés rendszeresítését, például táskában könnyen elférő fertőtlenítő gélek használatát különösen különböző munkafázisok, illetve a boltokban vagy tömegközlekedésen megérintett felületek miatt.

Megfelelő kézhigiéné 5 momentuma szakemberként

Klinikai, illetve rendelői környezetben öt fő momentumot különböztethetünk meg a kézhigiénés jó gyakorlat kialakítása érdekében, melyek az alábbiak. Alkalmazzunk kézfertőtlenítést:

•       a beteg érintése előtt;
•       aszeptikus beavatkozás előtt;
•       a vérrel vagy testváladékkal való expozíció után;
•       a beteg érintése után;
•       a beteg környezetének érintése után.

Szakemberként és rendelői környezetben a higiénés kézfertőtlenítésre (alkoholos bedörzsölés), illetve fertőtlenítő szappanos kézmosásra széles hatásspektrumú (baktericid, fungicid, viru­cid hatással rendelkező) fertőtlenítőszert vagy fertőtlenítő hatású folyékony szappant kell használni.  

Kapcsolódó tartalom:

Kézhigiéné: a bőr normálflórája és a kézfertőtlenítés szabályai

Koronavírusveszély a rendelőben: általános szabályok a koronavírus eliminálására

Koronavírusveszély a rendelőben: meddig „él” a COVID-19 az élettelen felületeken?

Felhasznált irodalom:

CDC (2020). Handwashing: Clean Hands Save Lives, Show Me the Science – Why Wash Your Hands? [online] https://www.cdc.gov/handwashing/why-handwashing.html

EMMI (2020). A 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyve. [online] https://www.mavkorhaz-szolnok.hu/images/Magyar_Koronavirus_Kezikonyv_0625_emmi.pdf

NNK (2021). A fertőtlenítő kézmosás mente [nyomtatható formátumban] https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/562/COVID19_kezmosas_menete_1_20020314.pdf

A COVID-19 járvány okozta fokozott, időszakosan változó fertőzésveszély miatt a helyes kézmosás és kézfertőtlenítés korábban talán soha nem látott gyakorisággal kerül említésre. Jól lehet, egy rendkívül hétköznapi gyakorlatról van szó, mégis biztosak lehetünk abban, hogy a kézfertőtlenítéssel sokat tehetünk saját egészségünk és környezetünk védelme érdekében. A rendszeres kézfertőtlenítés mégsem egyenlő a megfelelő kézhigiénével.

A kéz bőrének ápolása, az egészséges bőr megőrzésének igénye valószínűleg egyidős az eszközhasználó ember megjelenésével. A kézmosás, kézfertőtlenítés és a kéz bőrének normálflórája közti egyensúly fenntartása már a járvány előtt is sokaknak kihívást jelentett. Életkortól, foglalkozástól és egyéni adottságoktól függően a hatékony kézápolás igénye számos okból megjelenhet. Van, akinek rendre kiszárad, viszket a bőre, s van, akinek izzad a tenyere. A helyzetet a COVID-19 járvánnyal hétköznapokba berobbanó kézfertőtlenítők sem tették egyszerűbbé. Egyre többet tudunk viszont arról, hogy számos mikróba jótékony módon él együtt az emberi szervezettel. Mire érdemes ennek fényében figyelni, amíg a járványos terjedés veszélye fennáll?

A bőr normálflórája és a kézápolás

A kézmosás két fő módszere az alkoholos és a szappanos kézmosás. Míg az alkoholos kézfertőtlenítés a kéz felszínén található csíraszám – így a kórokozók – ártalmatlanításának leghatékonyabb módja, addig a szappanos kézmosás tulajdonképpen mechanikai úton, kisebb hatásfokkal csökkenti a csíraszámot. Klinikai környezetben vagy fokozott fertőzésveszély mellett mindenképpen az alkoholos kézfertőtlenítés alkalmazandó. Ez viszont a bőr normálflórájának alakulására nézve nagyobb kihívást jelenthet, növelheti a bőrirritáció, a bőrkiszáradás vagy akár az ekcéma kockázatát.

Egy tanulmány 783 fő követésével vizsgálta a kézfertőtlenítés hatását, mely során a résztvevők átlagosan napi 10-20 alkalommal végeztek el fertőtlenítő kézmosást. A vizsgálat igazolta, hogy a kéz bőrén jelentkező ekcémás tünetek szoros összefüggésben állnak a napi több, mint 5 alkalommal történő kézmosással. Az esetek 13%-ában először fordult elő valamilyen bőrkárosodás, melynek gyakoribb tünetei a szárazság (30%), hámlás (23%) és viszketés (20%) voltak. A résztvevők 31,3%-ánál pedig a kórelőzményben már szereplő ekcéma tünetei súlyosbodtak a járvány alatt. A szappanos és az alkoholos kézfertőtlenítés között a tünetek súlyosbodására vonatkozóan viszont nem mutatkozott jelentős eltérés, amiből arra következtethetünk, hogy az atópiára, illetve túlérzékenységre hajlamosak esetében mindegy milyen hatás károsítja a bőr normálflóráját.

A szappanok általában magasabb (bázikusabb) pH-val rendelkeznek, ezért is hajlamosak szárítani a bőrt. A szappanos kézmosás után alkalmazott alkoholos fertőtlenítő ezt a hatást értelemszerűen tovább fokozza. Ezt a kézfertőtlenítő láncot ezért érdemes akár rögtön megtoldani egy hidratáló krémmel, ami tartalmazza azokat a lipideket (pl. ceramidok), amelyek a bőr védőrétegének jelentős részt képezik. Ha nem is minden fertőtlenítő kézmosás után, de napjában többször érdemes így hidratálni a kéz bőrét, ezzel fenntartva a bőr normálflórájának is kedvező, szárazságtól és irritációtól védő réteget.

Tényleg ennyire fontos a kézfertőtlenítés?

Munkahelyi környezetben átlagosan 16-23 alkalommal érünk az arcunkhoz óránként, jó eséllyel úgy, hogy észre sem vesszük. Egészségügyi dolgozók esetében egy tanulmány 2 óra alatt 19 alkalmat figyelt meg. Ez az egyszerű mozdulatsor már önmagában fokozza egyes kórokozók terjedésének a kockázatát, sőt, bizonyos fertőzések terjedésének az egyik leggyakoribb oka a direkt kontaktus. Nem könnyíti meg a helyzetünket az sem, hogy számos kórokozó meglepően hosszú ideig fertőzőképes marad az élettelen felületeken, amelyekhez nap, mint nap hozzáérünk.

Mindezek fényében érdekes volna arról számadatokat megismernünk, hogy egy napon átlagosan hányszor érintünk meg valamit, bármit. Kiindulási pontnak vegyük például az okostelefonokat. Néhány évtized leforgása alatt olyan eszközzé váltak, amelyek óráról órára, de akár percről percre is részét képezik a napi tevékenységeinknek. A legtöbb készülék – a tudatos használat előmozdítása érdekében – ma már vezet adatokat arról, hogy egy nap mennyi időt töltünk a készülékkel, ahogy arról is, hogy egy nap hány értesítést kaptunk vagy hányszor vettük kézbe a telefont. Egyes vizsgálatok szerint míg a visszafogottabb felhasználók párszáz alkalommal, addig az átlag felhasználó átlagosan 2600 alkalommal veszi kézbe a telefonját – és ez csak egyetlen használati eszköz.

Az élettelen felületek tehát könnyedén a kórokozók tárolására, szállítására, valamint az önfertőzésre alkalmas eszközökké válhatnak, úgy hogy az eszünkbe sem jut. Ezzel kapcsolatban érdemes a pácienseket is oktatni, párhuzamosan a helyes kézmosás és kézfertőtlenítés fontos, de gyakran elhanyagolt szabályaival.

A megfelelő kézfertőtlenítés egész egyszerűen az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a kórokozók eszközökön, valamint az eszközérintés – arcérintés útvonalán terjedjenek. Az alapos kézfertőtlenítéstől mégis sokan eltántorodnak, amikor bőrpanaszok jelentkeznek és a kézkrémek első nekifutásra nem oldják meg a problémát. A hidratálást, normálflóra regenerálódást elősegítő krémet vagy egyéb bőrápolót nem mindig olyan egyszerű megtalálni, a kézfertőtlenítés mellett viszont a jelenlegi járványhelyzetben még a nem klinikai környezetben tevékenykedőknek is ki kell tartania.

Jelenleg a fertőtlenítő kézmosás alkalmazásával járó előnyök messze meghaladják azt a kockázatot, amit a különböző módszerek jelentenek a bőr normálflórájára. Kis türelemmel megtalálható az a kézápolási módszer, ami a kézmosáshoz csatoltan segítheti a bőrünkön velünk jótékonyan együttélő baktériumok, vírusok és gombák életét.

Felhasznált források:

CDC (2021). Hand Hygiene in Healthcare Settings. [online] https://www.cdc.gov/handhygiene/science/index.html

Citroner, G. (2020). You Probably Touch Your Face 16 Times an Hour: Here’s How to Stop. Healthline [online] https://www.healthline.com/health-news/how-to-not-touch-your-face

Umeh, J. (2020). COVID-19: Phones covered in 25,127 bacteria psi; user touches mobile 2,600 times per day. Vanguard [online] https://www.vanguardngr.com/2020/04/covid-19-and-smartphone-user-touches-mobile-2600-times-per-day/

ZahrAllayali, A. et al. (2021). The Prevalence and Clinical Features of Skin Irritation Caused by Infection Prevention Measures During COVID-19 in the Mecca Region, Saudi Arabia. Clin Cosmet Investig Dermatol. 2021;14:889-899, https://doi.org/10.2147/CCID.S309681

A megelőző fertőtlenítés a COVID-19 járvány előtti időszakban is fontos minőségbiztosítási részét képezte az egészségügyi ellátásnak. Az infekciókontrollt biztosító előírások és házi gyakorlatok a járványveszély miatt esetenként átgondolásra, frissítésre kerültek. Jelen cikkben összefoglalásra kerül, hogy melyek az eszköz- és felületfertőtlenítés általános és speciális szabályai a jelenlegi működési rendben.

A megelőző fertőtlenítés a járvány előtt is jogszabályokban és módszertani levelekben rögzített előírása volt az egészségügyi ellátásnak, ami nem egyszerűen a kórházi fertőzések elkerülését jelenti, hanem az általános betegbiztonság követelménye. A személyi fertőtlenítés és a védőeszközök megfelelő használata mellett az ellátás során alkalmazott eszközök és a rendelői-kórházi környezet felületeinek folyamatos fertőtlenítése jelentősen hangsúlyosabbá vált a COVID-19 járvány miatt. Ennek oka, hogy a vírus terjedésének módjából adódóan kiszélesedett a fertőtlenítendő környezet fogalma: nem egyszerűen a vizsgálóhelyiségek és eszközök, hanem a közös terek és általános felületek (váróhelyiség, ajtókilincs, vizesblokk, stb.), valamint a hétköznapi tárgyak (újságok, tollak, váróban elhelyezett játékok) is olyan felületekké váltak, melyek alkalmasak a fertőzés terjesztésére. Ezek az eszközök és élettelen felületek korábban is alkalmasak voltak egyes kórokozók átvitelére, de önmagukban nem jelentettek kiemelt kockázatot.

A SARS-CoV-2 járványos terjedésével viszont ez megváltozott. Egy kórokozó tömeges terjedése mellett a fertőzésveszélyt jelentő ellátási események térben és időben történő elkülönítése erősen korlátozott, ezért felértékelődött a folyamatos fertőtlenítés jelentősége a kockázatcsökkentésben. Nincs ez másképpen az alapellátás színterein sem, ahol általánosságban elmondható, hogy a legtöbb orvos-beteg találkozásra kerül sor. Ezért is fontos most a fizikai és vegyi fertőtlenítő módszereket körültekintően, együttesen alkalmazni a hétköznapi gyakorlatban.

Szempontok a megelőző fertőtlenítés során

Általánosságban elmondható, hogy a nedves takarítás (pl. felmosás, nedves törlőkendők használata) előnyben részesítendő a száraz módszerekkel (porolás, seprés) szemben, mivel a SARS-CoV-2 aeroszol formájában terjed. A nedves módszerek alkalmazásával kisebb az esélye annak, hogy az élettelen felületeken megtelepedő vírus ismét a levegőbe kerüljön.

Fontos, hogy a fertőtlenítő takarításra használt különböző készítményeket ne keverjük össze, hanem tartsuk be a gyártók által előírt alkalmazási módokat. Emellett fertőtlenítő takarításakor és eszközfertőtlenítéskor is fontos kivárni a különböző behatási idővel rendelkező fertőtlenítőszereknek megfelelő várakozási időt a takarítás következő fázisa vagy az eszköz újabb használata előtt.

A fertőtlenítőszerek hatékonysága a szennyezett felületeken csökken, ezért a nagyobb, gyakran használt felületek (pl. padló) fertőtlenítő takarítása előtt ezeket a felületeket érdemes előbb szappanos vízzel takarítani, ami a szennyeződés jelentős részét előzetesen eltávolítja. Ezt követően a már megszáradt felületen alkalmazandó a fertőtlenítőszer. Fontos az is, hogy a felület takarítása során a kevésbé szennyezett területtől haladjunk a szennyezettebb területek felé.

Az elektronikus berendezések, mint például a számítógép billentyűzete, a vizsgáló berendezés, a mobiltelefonok, stb. fertőtlenítése során előnyben részesítendők az alkoholos nedves törlőkendők. A koronavírussal fertőzött felületek takarításában igazoltan hatékonyak a klór-, az ethanol (62–71%) és a hidrogén peroxid tartalmú tisztítószerek.

Rendelői környezet takarítása és eszközök fertőtlenítése

A rendelőben található helyiségek és berendezések fertőtlenítését virucid hatású szerrel szükséges takarítani. Mivel a SARS-CoV-2 egy lipidburokkal rendelkező vírus, így az egyfázisú szerek legtöbbje alkalmas a megelőző fertőtlenítésre. Nagyobb felületek takarítására – a felület minőségétől (klórálló képességétől) függően – előnyben kell részesíteni a Na-hipoklorit tartalmú készítményeket. Az ilyen szerek alkalmasak a vizes blokkok, a falak és a padlóburkolat fertőtlenítő takarítására is. Emellett a rendelői helyiségeket rendszeresen szellőztetni kell, ha van rá lehetőség, akkor a folyamatos szellőztetés tovább növelheti a megelőző intézkedések hatékonyságát.

Az ajtókilincseket, korlátokat, villanykapcsolókat, stb. fertőtlenítésére gyors hatású alkoholbázisú, virucid készítmények használata ajánlott. Ezeket a mindennapos működésben számtalanszor megérintett kisebb felületeket a COVID-19 járványra való tekintettel napjában többször is szükséges fertőtleníteni. A különböző rendelői felületeken megjelenő, látható szennyeződéseket először fertőtlenítőszerrel szükséges kezelni, a behatási idő elteltével mechanikusan eltávolítható, letörölhető a szennyeződés. A törlést követően a felületfertőtlenítést meg kell ismételni.

Az ellátás során alkalmazott eszközöket a gyártó által kiadott előírásoknak és mindenkori szakmai protokolloknak megfelelően kell fertőtleníteni azzal, hogy a járvány során lehetőség szerint törekedjünk az egyszer használatos eszközök használatára. Azokat a nem invazív beavatkozásokra használt eszközöket, melyek több beteg ellátása során is használatban vannak, minden használat előtt dekontaminálni kell. Ugyancsak dekontaminálandó az eszköz, ha valamely testváladékkal vagy vérrel szennyeződött. Az alkalmi fertőlenítésre a gyártó és a protokollok által előírt rendszeres, időszakos fertőtlenítésen túl kell, hogy sor kerüljön.

A korábbiaknál feszítettebb infekciókontroll

A COVID-19 járvány mondhatni felerősítette a korábban már kitapasztalt megelőző fertőtlenítést szolgáló gyakorlatok jelentőségét. Mivel a SARS-CoV-2 órákon, de akár napokon át is fertőzőképes marad a levegőben vagy az élettelen felületeken, ezért a közösségi intézkedéseken túl valóban meghatározó szerepe van a fertőtlenítendő környezet megfelelő lehatárolásának, rendszeres takarításának. AZ elmúlt időszak tapasztalata alapján az alkohol- és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékony eszközei a járvány alatti feszítettebb infekciókontrollnak is.

A fertőzés terjedésének korlátozása érdekében a megelőző fertőtlenítés rendszeres végzése az alapellátást végző praxisokban, így a házirovosi és fogorvosi rendelőkben, valamint a védőnői szolgálatban is kötelező. A rendelői sajátosságokra történő jó gyakorlat kialakításához érdemes lehet a fertőtlenítéshez értő szakemberek bevonását is kérni annak érdekében, hogy a fertőtlenítő takaírtásra szánt erőforrások felhasználása egyszerre legyen hatékony és takarékos.

Kapcsolódó tartalom:

Koronavírusveszély a rendelőben: általános szabályok a koronavírus eliminálására

Koronavírusveszély a rendelőben: meddig „él” a COVID-19 az élettelen felületeken?

Felhasznált irodalom:

Comité COVID-19 en santé environnementale, Québec (2021): COVID 19 Surface Cleaning and Disinfection [online] www.inspq.qc.ca/en/publications/3054-surface-cleaning-disinfection-covid19

Sharafi, S. M. et al. (2020): Environmental disinfection against COVID-19 in different areas of health care facilities. J Reviews on Environmental Health https://doi.org/10.1515/reveh-2020-0075

A háziorvosi rendelőkben a napi betegellátási rutin során számos eszközt, személyes tárgyat érint meg az egészségügyi dolgozó. Minden egyes tárgy érintése fertőzés átvitelének veszélyét rejti magában. Hogyan is lehet minimálisra csökkenteni a fertőzés átvitelének rizikóját ezeken a tárgyakon?

1. Fonendoszkóp: az orvosi fonendoszkóp a betegvizsgálat alapvető eszköze. Az orvos a két hallójáratába helyezi a hallgató végeit, a műszer másik végét a páciens bőrére. A vizsgálat befejezése után a műszert általában az asztalra teszik, ritka esetben a fonendoszkóp saját tartójába, de gyakori, hogy az orvos a nyakában tartja azt a gyakori használat miatti könnyebb elérhetőség kedvéért. Fentiek alapján a páciens bőrén lévő normál bőrflóra kerülhet bárhová, ahol a műszert tárolják, majd átvitel esetén egy másik beteg bőrére.
2. Elektrokardiogramm (EKG): az EKG elengedhetetlen műszer kelléke a rendelőnek. A műszert tappancsok, vagy a modernebb típusoknál műanyag szalagra rögzített tappancsok, illetve végtagi csipeszek rögzítik a beteghez. Ezeken a kapcsolódási felületeken sajnos a közvetlen bőrérintés elkerülhetetlen.      
3. Vérnyomásmérő: a vérnyomásmérők működési elve alapján a beteg karjára mandzsettát kell felhelyezni, és vagy automata mérővel, vagy fonendoszkóp segítségével (melyet a beteg könyökhajlatába, a bőrre helyezve) történik a pontos érték meghatározás. A mandzsetta általában poliészter anyagból készül, mely érintkezik a beteg bőrével.

Kontaktus rizikó a patogénekkel

Mindhárom esetben a bőr-műszer érintkezésnek (indirekt kontaktus) van elsősorban nagy jelentősége. Milyen probléma adódik abból, ha a bőrön jelenlévő kórokozók a műszerre kerülnek? A bőrnek van egy normál flórája, amely közül a Gr pozitív baktériumok (Staphylococcus aureus, Staphylococcus epidermidis, Streptococcus speciesek) és a Gr negatív baktériumok (Enterobacter, Klebsiella, Escherichia coli és a Proteus speciesek) emelendők ki. A bőr normál flórában jelen lévő baktériumok csak akkor okoznak fertőzést, ha a bőr integritása károsodik, azaz egy „behatolási kapu” jön létre számukra, ezáltal a szervezet egy steril területére törnek be. A behatolás után aztán több tényező együttes hatására akár a véráramban is landolhatnak a kórokozók, mely útján aztán számos szervbe bekerülhetnek. A SARS-CoV-2 vírus, a hepatitis „A” vírus szintén könnyen terjedhetnek a felületeken, a bőrrel való érintkezés kapcsán. A műszerek bármilyen felületre helyezésekor tovább terjeszthetik a rájuk tapadt kórokozókat. A felület porozitása meghatározó. A legkisebb méretű vírusok például a porózus felületeken (karton, fa, szövet) mint egy „lyukmezőbe eső golflabda” könnyedén besüppedhetnek, majd ezután a felületek fertőtlenítése nehézkes.

Fertőtlenítési szempontok

A műszereket elsősorban olyan fertőtlenítőszernek kell alávetni, ami széles antimikrobiális spektrummal (virucid, baktericid, fungicid) rendelkezik, ugyanakkor nem károsítja a műszerek felületét. A másik szempont, hogy a bőr megfelelő fertőtlenítése is megtörténjen szintén széles spektrumú antimikrobiális hatású szerrel az érintkezés kapcsán. A műszereket elsősorban porózus-mentes felületeken javasolt tárolni, melyek könnyen fertőtleníthetők.  A műszerek tárolási helyét pedig erőteljes és gyors hatású felületfertőtlenítésben javasolt részesíteni azokon a területeken, ahol ezek a műszerek tartósan tárolódnak.     

IRODALOM:

1. Davis CP. Normal Flora. In: Baron S, editor. Medical Microbiology. 4th edition. Galveston (TX): University of Texas Medical Branch at Galveston; 1996. Chapter 6. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK7617/
2. https://www.science.org.au/curious/people-medicine/how-germs-spread-surfaces

A háziorvosi rendelőkben a napi betegellátási rutin során számos eszközt, személyes tárgyat érint meg a nővér és az orvos. Minden egyes tárgy érintése fertőzés átvitelének veszélyét rejti magában. Hogyan is lehet minimálisra csökkenteni a fertőzés rizikót ezeken a tárgyakon?

Mobiltelefonok használata az egészségügyben

A 2000-es évektől drámai gyorsasággal szaporodó mobiltelefonok kiemelt segítséget nyújtanak a betegellátásban, mint például a könnyed időpontfoglalás, a telefonos szakkonzultáció, az eredmény továbbítás lehetősége vagy a krónikus betegségek távoli monitorozása. Az előnyök mellett azonban számos hátrány is realizálódott használatuk során, mint az adatbiztonság veszélye, a zaj-és zavaró tényezők megjelenése az egészségügyi ellátási környezetben, illetve a telefonok általi fertőző ágensek közvetítése.

Mobiltelefon a „Trójai faló” szerepében

A telefon felületét megérintve a bőrön lévő zsír-és egyéb szennyeződések utat nyitnak a könnyed átvitelnek. Amit megérintünk, és a bőrünkre kerül, az a gyakori telefonos érintés miatt annak a felületén landol. Ezáltal a mobiltelefon, mint egy „Trójai faló”, átviszi a kórházi opportunista fertőző ágenseket a beteg bőrére. A mobiltelefonok felületekre történő ráhelyezésekor a felületi érintkezés további átviteli lehetőség. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a Staphylococcus aureus, Acinetobacter baumanni, Pseudomonas species (multidrog rezisztens formái is) a leggyakoribb baktériumok, amelyekkel kontaminálódhatnak a telefonok, 2,5-40 %-os gyakorisággal. 

Milyen megoldások várhatók a mobiltelefonok és fertőző ágens átvitelének kérdésében?

Kézenfekvő megoldás a mobiltelefonok használatának megtiltása. Ez azonban a mai világban nehezen kivitelezhető, még ha a legrizikósabb műtéti helyiségekbe nem is vihetik magukkal a dolgozók telefonjaikat. A zsebükben azonban ott marad, a ruha felületéről a kórokozók átkerülnek a kézre, majd a felületekre, tehát hatékonyabb megoldásra van szükség. A leghatékonyabb módszer a gyakori felületfertőtlenítés széles spektrumú fertőtlenítő szerekkel, illetve a kézmosás. Fontos megjegyezni, hogy olyan hatóanyagú felületfertőtlenítő szert válasszunk, amely összhangban van a mobilszolgáltatók ajánlásaival és nem tesz kárt a készülékek külső felületében. A kézmosás a telefonhasználat előtt és után ugyanúgy szükséges, mint amikor a beteghez nyúl az egészségügyi dolgozó. Ezáltal a kórokozó átvitel lehetősége a minimálisra csökkenthető.

A fertőtlenítésre vonatkozó útmutatásokat elsősorban az egészségügyi műszerekre, eszközökre szabják, és bár a mobiltelefonokat is széles körben használják ebben a környezetben, a telefon nem minősül orvosi műszernek, így nem tartozik ezen előírások hatálya alá. Az ellátás részévé váló telefonokra ezért mielőbbi előírások létrehozása lenne szükséges.

IRODALOM:

1.Brady R.R.W, Verran J, Damani NN, Gibb AP. Review of mobile communication devices as potential reservoirs of nosocomial pathogens. Journal of Hospital Infection 2009; 71:295-300

2. https://www.science.org.au/curious/people-medicine/how-germs-spread-surfaces

A megelőzés aranyszabályai a hazai és a nemzetközi ajánlások alapján

A rendelői környezet az orvosi ellátásban és a védőnői szolgálatban is számtalan páciens-szakember találkozás helyszíne nap, mint nap. A rendelői környezet sajátossága az ellátórendszerben, hogy nem csak betegeket, hanem egészséges gyermekeket és felnőtteket is nagy számban fogad, ami infekciókontroll szempontjából is felállít bizonyos követelményeket. Jelen cikkben néhány kiemelt szempontot összegzünk a hazai és nemzetközi rendelői infekciókontroll ajánlások alapján.

Az egészségügyi ellátórendszeren belül a fertőző kórokozók előfordulási gyakorisága értelemszerűen magasabb, mint a hétköznapok egyéb helyszínein. Míg a klinikai-kórházi környezetben működnek külön részlegek az infekció- és antibiotikum kontroll fenntartása céljából, addig a szervezeti értelemben kisebb egészségügyi szolgáltatók esetében a biztonságos környezet kialakítása eltérő, egyszerűbb gyakorlattal valósul meg. Rendelői környezetben az infekciókontroll feladatok az ellátásban résztvevők közt oszlanak meg, ritkán adódik lehetőség egy-egy személynek vagy külön szervezeti egységnek dedikálni a feladatot.

Az infekciókontroll fő szabályai – a higiénés magatartási szabályok, a fertőző betegek elkülönítése, a veszélyes hulladékok biztonságos kezelése, illetve az eszközfertőtlenítés vagy a védőfelszerelés viselésének követelménye – általánosan ismert és betartandó szabályok. Ezek gyakorlati megvalósulása azonban már merőben eltérő képet festhet a különböző helyszíneken.

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és a kézhigiéné kapcsolata

Számos klinikai és rendelői környezetben végzett tanulmány igazolja, hogy a megelőzés sarokköve a megfelelő kézhigiéné megtartása. A különböző felmérések és ellenőrzések viszont abba az irányba mutatnak, hogy az egyszerű higiénés és fertőtlenítési szabályok be nem tartása még mindig vezető probléma. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések leggyakrabban a kézzel átvitt vagy eszközök közvetítésével terjedő kórokozók miatt alakulnak ki. Kórházi környezetben a bakteriális fertőzések, rendelői környezetben pedig a vírusok terjedésének megakadályozása jelent általában nagyobb kihívást.

Vizsgálatok világszerte igazolják azt is, hogy a napi rutin és az egészségügy leterheltsége mellett „könnyű” elsiklani akár egyszerű, de annál fontosabb óvintézkedések betartása, például a helyes kéz- és eszközfertőtlenítés gyakorlata felett. A kézhigiénével kapcsolatos hazai gyakorlat esetlegességét tükrözi például, hogy európai viszonylatban Magyarország azon kevés ország közé tartozik, ahol az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználása az ECDC adatai alapján kevesebb, mint 10 liter / 1000 ápolási nap, míg az európai átlag 20-30 liter.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Kézhigiéné 5 momentumának betartása, illetve a „munkára kész kéz” feltételei – bármilyen bagatellnek is tűnik – a fertőzések megelőzésének legfontosabb módjai a rendelői betegellátás során is.

Környezeti infekciókontroll – a biztonságos ellátás alapja

A hazai minimumkövetelmények a WHO és a CDC ajánlásokkal összhangban vannak, ugyanakkor Magyarországon sok szempontból az egészségügyi szolgáltatóra van bízva a korszerű, körültekintő infekciókontroll gyakorlatok kialakítása. A járóbeteg ellátásban, különösen az alapellátók esetében, nem csak a kéz- és eszközfertőtlenítés, hanem a környezeti infekciókontroll stratégiák betartása is kihívás lehet. Az egészséges és a beteg páciensek tér- és időbeli elkülönítése például nem mindig lehetséges, ezért a környezetfertőtlenítés és a rendelőt felkeresők oktatása a fertőzések terjedési módjáról és a megelőzés lehetőségeiről kiemelten fontos.

A környezeti infekciókontroll kulcsfontosságú elemei az engedélyezett fertőtlenítőszerek használatával történő nedves takarítás, valamint felületfertőtlenítés és a helyes textilkezelés. Szükséges továbbá a rendelői környezetben felmérni mindazokat a helyiségeket és felületeket, melyek rezervoárként szolgálhatnak egyes kórokozók számára (pl. légkondicionáló szűrője, vizesblokk, kihelyezett újságok, játékok). A kockázat felmérésében ajánlott a mikrobiológiai mintavétel is. A kockázatforrások azonosítását követően házi protokollt kell kialakítani arra, hogy milyen módszerrel és gyakorisággal lesznek ezek a felületek fertőtlenítve. Egyes kórokozók ugyanis napokig vagy akár hetekig is fertőzőképesek maradnak bizonyos élettelen felületeken.

Fentieken túl számos országban már a COVID-19 világjárványt megelőzően is általános gyakorlat volt a telemedicina és a telefonos triage annak érdekében, hogy egyes fertőző betegségek (pl. influenza, RSV, parainfluenza) tömeges terjedését megelőzzék. Ennek a gyakorlatnak a célja, hogy a fertőző, de egyébként kielégítő állapotban lévő beteg ne vagy csak rövid időre jelenjen meg a rendelésen. Ilyen formában az expozíciós idő és az orvos-beteg találkozások számának csökkentése nem csak járvány idején képezi az infekciókontroll fontos rendelői elemét.

Mi másra helyeznek hangsúlyt a nemzetközi ajánlások?

A helyes kézfertőtlenítési gyakorlat, illetve a környezeti infekciókontroll a hazai és a nemzetközi ajánlásokban szinte azonos súllyal jelenik meg. Ugyanakkor vannak olyan ellátási gyakorlatok, melyek más országokban nagyobb figyelmet kapnak. Ilyen a helyes injekciós gyakorlat és az antibiotikumokkal való jó „sáfárkodás” is. 

A helytelen injekciós gyakorlatok – elsőre talán meglepő módon – de valós kockázatot jelentenek a rendelői ellátásban. Egyes vírusok még ma is kifejezetten könnyen terjednek tűhasználattal és olyan ampullákon keresztül, amelyekből több dózis is felszívható. A leggyakoribb probléma a fecskendők és a tűk „újrahasznosítása”, ami főszabály szerint tilos: a tű és a fecskendő csak egy alkalommal, egy betegnél használható, és a használt fecskendőt a tűt eltávolítva sem szabad az ampullába visszahelyezni. Bár ez az egyszerű írott szabály is egyértelmű, megszegése mégsem annyira ritka.

Az antibiotikumokkal való felelős gazdálkodás (antibiotikum stewardship) a modern egészségügyi ellátás egy égető problémájára próbálja felhívni a figyelmet. Bár a rezisztens kórokozók megjelenése főként kórházi környezetben okoz súlyos infekciókontroll problémákat, az alapellátásban és rendelői környezetben kiadott antibiotikumok is hozzájárulnak a jelenséghez. Ezért fontos, hogy kizárólag indokolt esetben, csak a szükséges időintervallumra kapjon a beteg antibiotikumot. Az antibiotikum beteg kérésére történő felírása kerülendő és betegedukációval váltandó ki.

Ha a rendelőbe látogatók nem tartják be a kézfertőtlenítésre, köhögési etikettre és az elkülönítésre vonatkozó szabályokat, akkor a kockázat óhatatlanul megugrik a rendelőben. Még akkor is, ha az egészségügyi dolgozók egyébként betartják a higiénés szabályokat. Mivel a páciensek oktatására személyesen gyakran nincs lehetőség, érdemes lehet olyan tájékoztatóanyagokat ajánlani vagy kihelyezni a váróban (főként plakátok vagy elvihető szóróanyagok formájában), melyek mélyíthetik a fertőző betegségekkel kapcsolatos ismereteket. Erre azért is szükség van, mert a „láthatatlan” ellenség híre nem feltétlen elég a tartós viselkedésváltozáshoz, a tudásátadás viszont igazoltan elősegíti az együttműködést. Ilyen célzattal számos szervezet biztosít szabadon felhasználható plakátokat, közleményeket és oktatóanyagokat (pl. NNK, MOK, WHO). Így a kézfertőtlenítés tárgyi feltételeinek biztosítása mellett érdemes az ismeretterjesztésre is gondolni.

Felhasznált források:

CDC Guidelines & Guidance Library: https://www.cdc.gov/infectioncontrol/guidelines/index.html és https://www.cdc.gov/infectioncontrol/pdf/outpatient/guide.pdf

Antmann, K (2019). Infekciókontroll. Semmelweis Egyetem: https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2019/05/infekciokontroll_eloadas_AOK2019-1.pdf

1. of Healthcare Contracting (2021). Fighting infection in the doctor’s office: https://www.jhconline.com/fighting-infection-in-the-doctors-office.html

Swancutt, D. (2017). Tips for Infection Control in Physician Offices. DukeHealth: https://physicians.dukehealth.org/articles/tips-infection-control-physician-offices

A fogászati ellátás a fertőzésveszély szempontjából kiemelt területnek számít, a fogorvosi rendelő személyzete a betegellátás során számos alkalommal kontaminálódhat vérrel, illetve nyállal.

Az egészségügyi személyzetnek ismernie kell, és be kell tartania az infekciókontroll rendszabályokat, ehhez azonban ismerniük kell a fertőzés terjedésének útját, kockázatát és prevencióját, a személyi higiéné alapvető fontosságát, a védőfelszerelések szerepét és az ezekkel kapcsolatos tennivalókat.

A rendelő különböző részein a fertőzés kockázata eltérő, ennek megfelelően a fertőzést megelőző stratégia sem ugyanaz.

1. A kórokozók terjedésének kockázata a kezelési zónában (fogászati készülék fejtámlájától számított 1-1,5 m körzete) a legnagyobb, ezért ezen a területen kell a leghatékonyabb fertőzés-megelőzést megvalósítani. Csökkenthetjük a fertőzések terjedését, ha csak éppen az aktuális pácienshez szükséges műszereket és anyagokat tartjuk ezen a területen. A páciens távozása után meg kell teremteni a következő kezelés higiénés feltételeit: minden beteg után fertőtleníteni kell a következőket: depurator, víz-levegőpisztoly, kézidarabok, eszközöket tároló asztal. A felületek fertőtlenítését virucid és tuberkulocid, gombaölő kémiai fertőtlenítővel átitatott kendővel vagy spray-vel történő lefújással végezhetjük. A felületekre rávitt fertőtlenítő oldatokat nem szabad lemosni, hagyni kell rászáradni. A kézi darabokat sterilizáni kell. Az infekciókontroll érdekében a szék beállítását lábkapcsolóval végezzük.
2. A kezelési zónát övező terület tartalmazza azokat a leggyakrabban használatos anyagokat, eszközöket, melyeket az éppen aktuális kezeléshez nem használunk. Az anyagokat, eszközöket fedett helyen vagy letakarva kell tárolni, a védőtakarást minden páciens után cserélni kell, illetve a rendelés végén fertőtlenítést kell végezni. Ide tartozik a fejtámla, kartámasz, operációs lámpa, röntgenkészülék, köpőcsésze, a kézi darabok foglalata, kézi kapcsolók, a nyálszívó csöve, a vízadagoló kifolyója, mosdókagyló és a kézmosó csapok stb.
3. A kezelő egyéb részei, azaz az adminisztrációs terület, a falak, a padló, a szekrények, ajtók, telefon stb. miután nem érintkeznek közvetlenül a betegből származó anyagokkal, nem kritikus felületeknek minősíthetjük, éppen ezért ezeket elég alacsonyabb szinten fertőtleníteni.

A felületek fertőződhetnek a személyzet kezein lévő vér vagy nyálcsepp révén is. Ezért az aszeptikus betegellátás egyik legfontosabb alapelve, hogy munka közben ne érintsünk meg semmit, amit későbbiekben akár mi magunk, vagy mások gumikesztyű nélkül megfoghatnak.

A rendelés végén minden olyan berendezési tárgyat le kell takarni, fertőtleníteni, amelyet a páciens megfogott, és várhatóan a következő páciens is megfog pl. ajtókilincs.
A fertőtlenítő takarításnak ki kell terjednie a bútorzatok felületére is. A rendelőben lévő felülteknek könnyen lemoshatónak kell lenniük.

A váróhelyiségekben biztosítani kell, hogy a páciensek között legalább 1 méter távolság megtartható legyen. A váróhelyiségben ne legyenek újságok, magazinok, gyermekjátékok, stb. Jó gyakorlatnak számít az alkohol tartalmú kézfertőtlenítőszer-adagoló kihelyezése a váróhelyiségbe, hogy a páciensek és kísérőik érkezéskor és távozáskor kezet fertőtleníthessenek.

Személyzetre vonatkozó általános szabályok:

A fertőzés kockázat csökkentése szempontjából a személyzetnek fontos helyes magatartási formákat követnie: személyi higiénés előírások betartása, a személyzet kezelés közben ne érintse a szemét, száját, orrát, haját. Megfelelő hajviselet. Élelmiszer, ital fogyasztása, kozmetikumok használata nem történhet a rendelőben.

Miután az elégtelenül fertőtlenített kéz terjesztheti leginkább a fertőzéseket, a fogászati beavatkozásoknál különösen nagy figyelmet kell szentelni a higiénés kézfertőtlenítésre.
Kézfertőtlenítést kell végezni a kezelés megkezdése előtt, a kesztyű levételét követően, valamint a munkahely elhagyása előtt. A kézfertőtlenítés előtt minden olyan tárgyat (óra, ékszer) el kell távolítanunk az ujjainkról és az alkarunkról, amelyek megnehezíthetik a fertőtlenítést.

A kesztyű felvétele előtt teljesen meg kell szárítani a kezünket. Erősen kontaminálódott kesztyű esetén először fertőtlenítsük a gumikesztyűt, majd mossunk kezet kesztyűs kézzel, és csak utána vegyül le és dobjuk el a kesztyűt. A kezelés, azaz a gumikesztyű levétele után a kezünket először fertőtleníteni kell, majd utána tisztíthatjuk. Minden kesztyűváltás alkalmával alaposa, kb. 20-30 másodpercig kell fertőtleníteni a kezünket.

Sebészeti kezeléseknél sebészi kézfertőtlenítést kel végezni. A kézmosást követő antimikorbális szerrel történő kézfertőtlenítés után steril gumikesztyűt használunk.

A fertőzések közvetlen terjedése ellen a személyi védelem kellékei (köpeny, egészségügyi maszk, védőszemüveg, hajvédő, cipővédő) nyújtanak további hatékony védelmet.

A fogászati ellátás során kialakuló fertőzések zöme megelőzhető, ezért a fertőzések megelőzése az egészségügyi személyzet alapvető kötelessége és jogi felelőssége. Az egészségügyi személyzetet rendszeresen tájékoztatni kell a gyakorlati védekezés rendjéről. Ennek érdekében meghatározott időnként továbbképzést kell tartani, amely során naprakész tájékoztatást kapnak a dolgozók az infekciókontroll szabályzatát és változásait illetően.

Szerző: Florin Zrt.