A háziorvosi rendelőkben a napi betegellátási rutin során számos eszközt, személyes tárgyat érint meg az egészségügyi dolgozó. Minden egyes tárgy érintése fertőzés átvitelének veszélyét rejti magában. Hogyan is lehet minimálisra csökkenteni a fertőzés átvitelének rizikóját ezeken a tárgyakon?
- Fonendoszkóp: az orvosi fonendoszkóp a betegvizsgálat alapvető eszköze. Az orvos a két hallójáratába helyezi a hallgató végeit, a műszer másik végét a páciens bőrére. A vizsgálat befejezése után a műszert általában az asztalra teszik, ritka esetben a fonendoszkóp saját tartójába, de gyakori, hogy az orvos a nyakában tartja azt a gyakori használat miatti könnyebb elérhetőség kedvéért. Fentiek alapján a páciens bőrén lévő normál bőrflóra kerülhet bárhová, ahol a műszert tárolják, majd átvitel esetén egy másik beteg bőrére.
- Elektrokardiogramm (EKG): az EKG elengedhetetlen műszer kelléke a rendelőnek. A műszert tappancsok, vagy a modernebb típusoknál műanyag szalagra rögzített tappancsok, illetve végtagi csipeszek rögzítik a beteghez. Ezeken a kapcsolódási felületeken sajnos a közvetlen bőrérintés elkerülhetetlen.
- Vérnyomásmérő: a vérnyomásmérők működési elve alapján a beteg karjára mandzsettát kell felhelyezni, és vagy automata mérővel, vagy fonendoszkóp segítségével (melyet a beteg könyökhajlatába, a bőrre helyezve) történik a pontos érték meghatározás. A mandzsetta általában poliészter anyagból készül, mely érintkezik a beteg bőrével.
Kontaktus rizikó a patogénekkel
Mindhárom esetben a bőr-műszer érintkezésnek (indirekt kontaktus) van elsősorban nagy jelentősége. Milyen probléma adódik abból, ha a bőrön jelenlévő kórokozók a műszerre kerülnek? A bőrnek van egy normál flórája, amely közül a Gr pozitív baktériumok (Staphylococcus aureus, Staphylococcus epidermidis, Streptococcus speciesek) és a Gr negatív baktériumok (Enterobacter, Klebsiella, Escherichia coli és a Proteus speciesek) emelendők ki. A bőr normál flórában jelen lévő baktériumok csak akkor okoznak fertőzést, ha a bőr integritása károsodik, azaz egy „behatolási kapu” jön létre számukra, ezáltal a szervezet egy steril területére törnek be. A behatolás után aztán több tényező együttes hatására akár a véráramban is landolhatnak a kórokozók, mely útján aztán számos szervbe bekerülhetnek. A SARS-CoV-2 vírus, a hepatitis „A” vírus szintén könnyen terjedhetnek a felületeken, a bőrrel való érintkezés kapcsán. A műszerek bármilyen felületre helyezésekor tovább terjeszthetik a rájuk tapadt kórokozókat. A felület porozitása meghatározó. A legkisebb méretű vírusok például a porózus felületeken (karton, fa, szövet) mint egy „lyukmezőbe eső golflabda” könnyedén besüppedhetnek, majd ezután a felületek fertőtlenítése nehézkes.
Fertőtlenítési szempontok
A műszereket elsősorban olyan fertőtlenítőszernek kell alávetni, ami széles antimikrobiális spektrummal (virucid, baktericid, fungicid) rendelkezik, ugyanakkor nem károsítja a műszerek felületét. A másik szempont, hogy a bőr megfelelő fertőtlenítése is megtörténjen szintén széles spektrumú antimikrobiális hatású szerrel az érintkezés kapcsán. A műszereket elsősorban porózus-mentes felületeken javasolt tárolni, melyek könnyen fertőtleníthetők. A műszerek tárolási helyét pedig erőteljes és gyors hatású felületfertőtlenítésben javasolt részesíteni azokon a területeken, ahol ezek a műszerek tartósan tárolódnak.
IRODALOM:
- Davis CP. Normal Flora. In: Baron S, editor. Medical Microbiology. 4th edition. Galveston (TX): University of Texas Medical Branch at Galveston; 1996. Chapter 6. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK7617/
- https://www.science.org.au/curious/people-medicine/how-germs-spread-surfaces