A fogászati ellátás a fertőzésveszély szempontjából kiemelt területnek számít, a fogorvosi rendelő személyzete a betegellátás során számos alkalommal kontaminálódhat vérrel, illetve nyállal.
Az egészségügyi személyzetnek ismernie kell, és be kell tartania az infekciókontroll rendszabályokat, ehhez azonban ismerniük kell a fertőzés terjedésének útját, kockázatát és prevencióját, a személyi higiéné alapvető fontosságát, a védőfelszerelések szerepét és az ezekkel kapcsolatos tennivalókat.
A rendelő különböző részein a fertőzés kockázata eltérő, ennek megfelelően a fertőzést megelőző stratégia sem ugyanaz.
- A kórokozók terjedésének kockázata a kezelési zónában (fogászati készülék fejtámlájától számított 1-1,5 m körzete) a legnagyobb, ezért ezen a területen kell a leghatékonyabb fertőzés-megelőzést megvalósítani. Csökkenthetjük a fertőzések terjedését, ha csak éppen az aktuális pácienshez szükséges műszereket és anyagokat tartjuk ezen a területen. A páciens távozása után meg kell teremteni a következő kezelés higiénés feltételeit: minden beteg után fertőtleníteni kell a következőket: depurator, víz-levegőpisztoly, kézidarabok, eszközöket tároló asztal. A felületek fertőtlenítését virucid és tuberkulocid, gombaölő kémiai fertőtlenítővel átitatott kendővel vagy spray-vel történő lefújással végezhetjük. A felületekre rávitt fertőtlenítő oldatokat nem szabad lemosni, hagyni kell rászáradni. A kézi darabokat sterilizáni kell. Az infekciókontroll érdekében a szék beállítását lábkapcsolóval végezzük.
- A kezelési zónát övező terület tartalmazza azokat a leggyakrabban használatos anyagokat, eszközöket, melyeket az éppen aktuális kezeléshez nem használunk. Az anyagokat, eszközöket fedett helyen vagy letakarva kell tárolni, a védőtakarást minden páciens után cserélni kell, illetve a rendelés végén fertőtlenítést kell végezni. Ide tartozik a fejtámla, kartámasz, operációs lámpa, röntgenkészülék, köpőcsésze, a kézi darabok foglalata, kézi kapcsolók, a nyálszívó csöve, a vízadagoló kifolyója, mosdókagyló és a kézmosó csapok stb.
- A kezelő egyéb részei, azaz az adminisztrációs terület, a falak, a padló, a szekrények, ajtók, telefon stb. miután nem érintkeznek közvetlenül a betegből származó anyagokkal, nem kritikus felületeknek minősíthetjük, éppen ezért ezeket elég alacsonyabb szinten fertőtleníteni.
A felületek fertőződhetnek a személyzet kezein lévő vér vagy nyálcsepp révén is. Ezért az aszeptikus betegellátás egyik legfontosabb alapelve, hogy munka közben ne érintsünk meg semmit, amit későbbiekben akár mi magunk, vagy mások gumikesztyű nélkül megfoghatnak.
A rendelés végén minden olyan berendezési tárgyat le kell takarni, fertőtleníteni, amelyet a páciens megfogott, és várhatóan a következő páciens is megfog pl. ajtókilincs.
A fertőtlenítő takarításnak ki kell terjednie a bútorzatok felületére is. A rendelőben lévő felülteknek könnyen lemoshatónak kell lenniük.
A váróhelyiségekben biztosítani kell, hogy a páciensek között legalább 1 méter távolság megtartható legyen. A váróhelyiségben ne legyenek újságok, magazinok, gyermekjátékok, stb. Jó gyakorlatnak számít az alkohol tartalmú kézfertőtlenítőszer-adagoló kihelyezése a váróhelyiségbe, hogy a páciensek és kísérőik érkezéskor és távozáskor kezet fertőtleníthessenek.
Személyzetre vonatkozó általános szabályok:
A fertőzés kockázat csökkentése szempontjából a személyzetnek fontos helyes magatartási formákat követnie: személyi higiénés előírások betartása, a személyzet kezelés közben ne érintse a szemét, száját, orrát, haját. Megfelelő hajviselet. Élelmiszer, ital fogyasztása, kozmetikumok használata nem történhet a rendelőben.
Miután az elégtelenül fertőtlenített kéz terjesztheti leginkább a fertőzéseket, a fogászati beavatkozásoknál különösen nagy figyelmet kell szentelni a higiénés kézfertőtlenítésre.
Kézfertőtlenítést kell végezni a kezelés megkezdése előtt, a kesztyű levételét követően, valamint a munkahely elhagyása előtt. A kézfertőtlenítés előtt minden olyan tárgyat (óra, ékszer) el kell távolítanunk az ujjainkról és az alkarunkról, amelyek megnehezíthetik a fertőtlenítést.
A kesztyű felvétele előtt teljesen meg kell szárítani a kezünket. Erősen kontaminálódott kesztyű esetén először fertőtlenítsük a gumikesztyűt, majd mossunk kezet kesztyűs kézzel, és csak utána vegyül le és dobjuk el a kesztyűt. A kezelés, azaz a gumikesztyű levétele után a kezünket először fertőtleníteni kell, majd utána tisztíthatjuk. Minden kesztyűváltás alkalmával alaposa, kb. 20-30 másodpercig kell fertőtleníteni a kezünket.
Sebészeti kezeléseknél sebészi kézfertőtlenítést kel végezni. A kézmosást követő antimikorbális szerrel történő kézfertőtlenítés után steril gumikesztyűt használunk.
A fertőzések közvetlen terjedése ellen a személyi védelem kellékei (köpeny, egészségügyi maszk, védőszemüveg, hajvédő, cipővédő) nyújtanak további hatékony védelmet.
A fogászati ellátás során kialakuló fertőzések zöme megelőzhető, ezért a fertőzések megelőzése az egészségügyi személyzet alapvető kötelessége és jogi felelőssége. Az egészségügyi személyzetet rendszeresen tájékoztatni kell a gyakorlati védekezés rendjéről. Ennek érdekében meghatározott időnként továbbképzést kell tartani, amely során naprakész tájékoztatást kapnak a dolgozók az infekciókontroll szabályzatát és változásait illetően.
Szerző: Florin Zrt.