A kézmosás fontossága a fertőzések terjedésében az egészségügyi szakemberek számára sem volt mindig egyértelmű. A fertőtlenítő kézmosást Semmelweis Ignác a klinikai gyakorlatba – mai ismereteink mellett – megdöbbentő ellenszélben tette kötelezővé két beteg vizsgálata között. A fertőtlenítő kézmosás fontosságát alátámasztó orvosi bizonyítékok a XIX. századi orvostársadalmat nem győzték meg. Semmelweist egész egyszerűen nem vették komolyan. Hol tart ma, a COVID-19 járvány fényében, a fertőtlenítő kézmosás kultúrája? Hogyan változott a jó gyakorlat?
Míg Semmelweis számos vegyszer kipróbálása után egy klórmeszes, körömkefével könyékig bemosakodó, kb. negyed órás módszert dolgozott ki, addig ma sokkal egyszerűbb, gyorsabb behatási idő mellett széles hatásspektrumú fertőtlenítőszerek állnak rendelkezésre. A felhasználóbarátabb megoldások és a szakmai protokollok ellenére viszont nem minden helyzetben érvényesülnek a kézfertőtlenítés alapszabályai, az adott körülmények ellenére sem. 170 évvel később is elmondható, hogy az emberi tényező nem vonható ki a gyakorlatból, az infekciókontroll szabályai csak az ismeretek és az emberi viselkedés különös egyvelegeként képes érvényesülni.
Nincs ez másképpen a kézmosással és a kézfertőtlenítéssel sem. Ugyanis minden rutinként, kötelező jelleggel végzett gyakorlatnál fennáll a veszélye, hogy megfeledkezzünk annak fontosságáról. Az új koronavírus járvány okozta veszélyhelyzetben ráadásul nem csak a klinikai vagy rendelői környezetben várható el a fertőtlenítő kézmosás, hanem egészen hétköznapi szituációkban is felértékelődött annak védelmi szerepe. Bár amilyen hétköznapi gyakorlatnak tűnik, sokak számára mégsem magától értetődő, hogy mire szükséges odafigyelni a helyes kézmosáskor. Arról nem is beszélve, hogy látatlanban a fertőtlenítő kézmosás sem győz meg mindenkit, mint a járványkezelés fontos eleme.
Mennyire hatékony a helyes kézmosás?
Azok számára, akik kételkednek a rendszeres kézmosás vagy a kézfertőtlenítő kézmosás jelentőségében az alábbi, hétköznapi közösségeket érintő vizsgálati eredmények elgondolkodtatók lehetnek. A rendszeres kézmosás:
- 23-40%-kal csökkenti a hasmenéses megbetegedések számát;
- 16-21%-kal csökkenti a légúti betegségek, mint például a megfázás előfordulását;
- 29-57%-kal csökkenti az emésztőszervrendszeri betegségek miatti hiányzást az iskolából.
A fertőtlenítő kézmosás kiemelten hatékony lehet a fertőzések terjedésével és a megbetegedéssel szemben, mert:
- a legtöbben rendszeresen, nem tudatosan megérintjük a szemünket, orrunkat, szánkat anélkül, így a kórokozók könnyedén a szervezetünkbe juthatnak (munkahelyi környezetben óránként átlagosan 16-23 alkalommal);
- a kórokozók meglepően hosszan fertőzőképesek maradnak különböző élettelen felületeken, mosatlan kézzel könnyedén kialakítható egy-egy fertőző „góc” (gondoljunk csak arra, hogy pl. a telefont hányszor vehetjük egy nap kézbe);
- mosatlan kézzel a kórokozók az élelmiszerekbe és italokba is bekerülhetnek, ahol bizonyos körülmények között még a szaporodásuk is gyorsabb, így fertőzést is könnyebben okoznak.
A helyes kézmosás kultúrája tehát nem egyszerűen a járvány elleni védekezés miatt fontos, hanem általános érvénnyel bír az ugyan banális, de szintén betegségteherrel járó fertőzések miatt is. Kiemelendő, hogy a megfelelő kézhigiéné fenntartása nem csak a belgyógyászati betegségek gyakoriságát képes csökkenteni, hanem a kellemetlen bőr- és szemfertőzésekét is.
Mire hívjuk fel a figyelmet a jó gyakorlat terjedése érdekében?
- Látható szennyeződés esetén végezzünk fertőtlenítő kézmosást
A fertőtlenítő szappanos (egyfázisú) kézmosás az egyik legegyszerűbb módszer a kórokozókkal szemben. Az egyfázisú szappanok általában az antimikrobiális összetevők mellett bőrvédő, szennyoldó és szennyeltávolító anyagokat is tartalmaznak. Utóbbi tulajdonságuk miatt hatékonyak a látható szennyeződések és egyes kórokozók mechanikus eltávolításában.
A WHO és az NNK által is népszerűsített fertőtlenítő kézmosás 40-60 másodperc alatt helyesen elvégezhető, az alábbi momentumokra szükséges külön odafigyelni:
- az egyfázisú szappant nedves kézre vigyük fel.
- Többféle mozdulat elvégzésével dörzsöljük be a teljes kézfelületet
- dörzsöljük a tenyerünket a másik kéz felszínéhez, majd váltsunk kezet;
- dörzsöljük a két tenyerünket összefűzött ujjakkal;
- dörzsöljük be a szappant úgy is, hogy a két kezünk ujjai horogszerűen kapaszkodjanak egymásba, váltsunk kezet;
- a hüvelykujjat a másik kézzel megmarkolva körkörös mozdulatokkal dörzsöljük be, majd váltsunk kezet;
- az egyik kéz ujjbegyeit összetartva dörzsöljük a másik kéz tenyeréhez, majd váltsunk kezet.
- a szappanos habot folyóvízzel öblítsük le;
- Kézöblítés és szárítás idegen környezetben
- a szappanos habot folyóvízzel öblítsük le;
- a kezeket lehetőleg egyszerhasználatos papírtörlővel szárítsuk meg;
- a csapot ne közvetlenül kézzel érintve, hanem a papírtörlővel zárjuk el.
- Otthoni környezetben cseréljük gyakran a kéztörlésez használt textiliákat.
Fentieken túl, a nem látható szennyeződések eltávolítása érdekében javasoljuk pácienseinknek az alkoholos kézfertőtlenítés rendszeresítését, például táskában könnyen elférő fertőtlenítő gélek használatát különösen különböző munkafázisok, illetve a boltokban vagy tömegközlekedésen megérintett felületek miatt.
Megfelelő kézhigiéné 5 momentuma szakemberként
Klinikai, illetve rendelői környezetben öt fő momentumot különböztethetünk meg a kézhigiénés jó gyakorlat kialakítása érdekében, melyek az alábbiak. Alkalmazzunk kézfertőtlenítést:
- a beteg érintése előtt;
- aszeptikus beavatkozás előtt;
- a vérrel vagy testváladékkal való expozíció után;
- a beteg érintése után;
- a beteg környezetének érintése után.
Szakemberként és rendelői környezetben a higiénés kézfertőtlenítésre (alkoholos bedörzsölés), illetve fertőtlenítő szappanos kézmosásra széles hatásspektrumú (baktericid, fungicid, virucid hatással rendelkező) fertőtlenítőszert vagy fertőtlenítő hatású folyékony szappant kell használni.
Kapcsolódó tartalom:
Kézhigiéné: a bőr normálflórája és a kézfertőtlenítés szabályai
Koronavírusveszély a rendelőben: általános szabályok a koronavírus eliminálására
Koronavírusveszély a rendelőben: meddig „él” a COVID-19 az élettelen felületeken?
Felhasznált irodalom:
CDC (2020). Handwashing: Clean Hands Save Lives, Show Me the Science – Why Wash Your Hands? [online] https://www.cdc.gov/handwashing/why-handwashing.html
EMMI (2020). A 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyve. [online] https://www.mavkorhaz-szolnok.hu/images/Magyar_Koronavirus_Kezikonyv_0625_emmi.pdf
NNK (2021). A fertőtlenítő kézmosás mente [nyomtatható formátumban] https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/562/COVID19_kezmosas_menete_1_20020314.pdf