A fertőzés terjedésének mérséklésére, megelőzésére számos hétköznapi és speciális módszer létezik. Idővel a járványt okozó SARS-CoV-2 tulajdonságairól is egyre többet tudhatunk, ami hatékonyabbá teheti a megbetegedés elleni védekezést. Az orvosi rendelőben is.
A COVID-19, jelenlegi tudásunk szerint, főként közvetlen kontaktussal, levegőn keresztül, illetve cseppfertőzéssel terjed. A különböző élettelen felületeken keresztül történő terjedés valószínűleg ritka, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont annak vizsgálata, hogy egyes felületeken, amelyek a legtöbb orvosi rendelőben is megtalálhatók, a vírus milyen ellenállóképességel bír, mennyire marad stabil és meddig fertőzőképes. Hiszen a felületekről ismét az érintettek ruhájára, bőrére kerülhet, és újra a levegőbe. Ezért fontos a legfrissebb ismeretek alapján kialakított fertőtlenítési protokollt alkalmazni a rendelő különbző helységeiben, felületein is. Igaz, egyes tanulmányok már arra a következtetésre jutottak, hogy az otthoni felületek fertőtlenítésére csak beteg családtag vagy tünetmentes, de igazolt COVID-19 pozitiv személy 24 óránál hosszabb benntartózkodása mellett van szükség, mi a helyzet a rendelőkkel?
A legfrissebb kutatási eredmények szerint az is valószínűsíthető, hogy a légszennyezettség segíti a vírus terjedését, ma már feltételezhetjük, hogy a levegőben lévő, általunk belégzett anyagok, szennyeződések közvetítő felületként működhetnek a COVID-19 fertőzés terjedésében. Ez fokozott figyelemre és óvatosságra inti azokat, akik nagyvárosokban, esetleg kiemelten magas légszennyezettségű területen élnek, ide értve a nagy, forgalmas városok orvosi rendelőit is. Hiszen ebből az is következik, hogy nem csak embertől emberig terjedhet a vírus, aminek kockázatát a maszkviselés jelentősen csökkenti, hanem a levegővel, porral is a közösségi terekbe kerülhet.
Meddig „él” a COVID-19 az élettelen felületeken?
„Szuperhordozó” felületnek minősíthetők a fémfelületek, a műanyag és a fafelületek is, amelyeken a SARS-CoV-2 akár napokig is fertőzőképes marad. A legvírusbiztosabbnak pedig a rézfelületek mutatkoztak, amin a vírus kb. 4 órát képes „túlélni”. A rendelőkben is gyakran előforduló felületek közül, fertőtlenítés nélkül, az alábbiak szerint marad fertőzőképes az új koronavírus:
- Fémfelületek (pl. kilincsek, asztalok, székek): 2-9 nap;
- Fafelületek (pl. bútorok, padlófelület): 4 nap;
- Műanyagfelületek (pl. tálak, gyógyszeres tárólóedények): 2-3 nap;
- Rozsdamentes acél (pl. orvosi eszközök, fogók): 2-3 nap;
- Kartondobozok: 24 óra;
- Aluminium felület: 2-8 óra;
- Üvegfelületek (pl. poharak, ablakok, tükrök): akár 5 napon át.
A „fertőzéshordozó” felületek sorában kevesebb vizsgálat történt a ruhákra vagy bőrfelületre, hajra kerülő COVID-19 fertőzőképesség vonatkozásában. Jelenleg úgy tűnik, hogy ilyen esetekben pár órán át fennállhat a fertőzőképesség, ha a vírus bejut a szervezetbe. Ezért továbbra is kiemelten fontos a kézfertőtlenítés, a munkaruha és az utcai ruházat gyakori mosása, valamint a megfelelő személyes higiéné kialakítása, rendszeres zuhanyzás, hajmosás, ha gyakran fordulunk meg közösségi terekben vagy sok ember által látogatott munkahelyen, pl. a rendelőben.
Mit tehetünk a felületeken megtelepedett COVID-19 ellen?
A szakirodalomban jelenleg elérhető eredmények összegzése alapján elmondható, hogy a SARS-CoV-2 a felület milyenségétől függően pár órától akár napokig fertőzőképes marad. Jó hír, hogy egyes széleskörben elérhető tisztítószerek és biocid fertőtlenítőszerek alkalmasak az élettelen felületeken megtelepedett vírust inaktiválására. Ennek köszönhetően a megfelelő takarítás, fertőtlenítés mellett a rendelőben is minimálisra csökkenthető a felületeken keresztül történő vírusterjedés kockázata.
Ennek megfelelően a rendszeres kézmosáson túl külön figyelmet kell fordítani a gyakran használt tárgyak és berendezések (pl. telefon, számítógép billentyűzet, tárolóedények, vizsgálati eszközök), valamint a bútorok és a különböző helyiségek (pl. mosdó, vizsgáló, váró) felületeinek gyakori fertőtlenítésére. Ez megoldást jelent a magasabb légszennyeződéssel (porral) felületekre kerülő vírusok hatástalanításában is. A SARS-CoV-2 lipidburokkal rendelkezik, ezért a legtöbb egyfázisú tisztító- és fertőtlenítőszer hatásos ellene.
A felületek rendszeres, szakszerű fertőtlenítése 90-99%-ban csökkenti a felületeken lévő csíraszámot. A rendszeresen használt felületeken ajánlott a folyamatos (használatonkénti) fertőtlenítés, míg egyéb felületeken a megelőző fertőtlenítés gyakorlata, naponta több alkalommal történő fertőtlenítőszeres takarítás minden orvosi rendelőben kötelező.
A vizsgáló helyiségekben két beteg között szükséges a közvetlenül használt berendezések, eszközök virucid szerrel való fertőtlenítése. Időgazdálkodás szempontjából hasznosak ebben a gyors hatású (kb. 5 perc) fertőtlenítők. A behatási időt mindig ki kell várni, és javasolt a rendszeres szellőztetés is. A mosdókban minimálisan napi háromszori fertőtlenítő takarítás javasolt. Ezen felül a rendelő teljes területén naponta minimálisan kétszer fertőtlenítő takarítást kell végezni.
Felhasznált források:
CDC (2021): Science Brief: SARS-CoV-2 and Surface (Fomite) Transmission for Indoor Community Environments. [online] https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/more/science-and-research/surface-transmission.html
Marquès, M., és Domingo, J. L. (2021): Contamination of inert surfaces by SARS-CoV-2:
Persistence, stability and infectivity. A review. Environmental research, 193, 110559. https://doi.org/10.1016/j.envres.2020.110559
Pathak, N. (2021): Surface Cleaning and COVID-19: What You Should Know. WebMD [online]: https://www.webmd.com/lung/how-long-covid-19-lives-on-surfaces
Nemzeti Népegészségügyi Központ (2021): Az NNK eljárásrendje a 2020 évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban, Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok a betegellátás során