Az orvosi rendelő az új koronavírus (COVID-19) világjárványt megelőzően is olyan hely volt, ahol egyes kórokozók előfordulási gyakorisága magasabb más látogatott helyekhez képest. Ha fertőzésveszélyre és annak megelőzésére gondolunk ilyen környezetben, rögtön a vírusokra és a baktériumokra terelődik a figyelem, de mi a helyzet a gombákkal? Meddig élnek a gombák egyes élettelen felületeken, és jelentenek-e veszélyt az orvosi rendelőben dolgozókra és betegeikre?
A gombák okozta fertőzések valószínűleg a fekvőbeteg-ellátásban jelentenek nagyobb veszélyt, de az alapellátásban és a járóbeteg-ellátásban sem hanyagolható el a jelenlétük. A gombák általában opportunista kórokozóként jelennek meg, és a gomafertőzések (mikózisok) gyakorisága szakterülettől, és a rendelés jellegétől is nagyban függhetnek azzal, hogy sok esetben egyes gombafajok (pl. a Candida albicans) a normálflóra részét képezi. Az arra alapbetegség miatt fogékony vagy átmenetileg legyengült emberi szervezt számára viszont súlyos következményei lehetnek egy-egy gombatörzs megjelenése vagy elszaporodása miatt.
Dermatofiták, élesztőgombák, penészgombák a rendelőben
A fertőzőképes gombákat három nagy csoportra oszthatjuk. A dermatofiták általában direkt kontaktussal, érintéssel (pl. betegvizsgálat) terjedhetnek, ide értve az élettelen felületekről átvihető fertőzést is. Az éleszőgombák és a penészgombák esetében pedig a levegőn keresztül belélgzett vagy az emésztőrendszerbe jutó spórák okozhatnak megbetegedést. Utóbbi veszélye, hogy legyengült szervezetnél a kórokozó a véráramba kerülve testszerte megjelenhet és súlyos szervi megbetegedéseket okozhat.
A krónikus betegséggekkel, például cukorbetegséggel vagy immunkompromitált állapottal együtt élők, a várandósok, a túlsúlyos betegek és az antibiotikumot szedők kiemelt kockázatú csoportnak tekintendők a rendelőben megfordulók közt.
Az átvitel kockázata jelentősen csökkenthető a megfelelő személyes higiéniával, ami a rendelőben főként a mindenki számára elérhető biocid kézfertőzlenítőszerekkel, a vizsgálati eszközök, berendezések megfelelő fertőtlenítő tisztításával, és a különböző helyiségek fertőtlenítő takarításával valósul meg. Az orvosi rendelőkben, ha gombatörzsek felbukkanásának megakadályozása a cél, különös körültekintést igényel a vizes blokkok, magasabb páratartalmú helyiségek takarítása és a lehetőség szerinti rendszeres szellőztetés.
Gombák túlélése élettelen felületeken
Wißmann és munkatársai részletes narratív összefoglalójából kiderül, hogy egyes gombafajok akár 30 napon át is életben maradnak különböző élettelen felületeken. A rendelőkben is gyakran előforduló felületek közül, fertőtlenítés nélkül, az alábbiak szerint maradhat fertőzőképes egy-egy kórokozó:
Aspergillus gombák (A. flavus, A. funigatus, A. niger)
- Textíliák, ruhaneműk: 1-30 nap;
- Műnyag felületek: 2-30 nap;
- Aluminium felületek: több, mint 3 óra;
- Kartonpapír felületeken: 1-2 nap.
Candida albicans
- Rozsdamentes acél: 1 órtól akár 7 nap;
- Aluminium felületek: több, mint 3 óra;
- Textíliák, ruhaneműk: 1-14 nap;
- Műnyag felületek: 4-14 nap;
- Üveg felületeken: akár 3 nap.
Cryptococcus neoformans
- Textíliák, ruhaneműk: több, mint 30 nap.
Megelőző fertőtlenítéssel a gombák ellen
A fenti példákból is látszik, hogy egyes klinikailag is releváns gombák hosszú időeig életképesek és fertőzőképesek maradnak. Jó hír viszont, hogy az eszközök és felületek rendszeres fertőtlenítése 90-99%-ban csökkenti a csíraszámot. A rendszeresen használt felületeken ajánlott a folyamatos (használatonkénti) fertőtlenítés, míg egyéb felületeken a megelőző fertőtlenítés gyakorlata, naponta több alkalommal történő fertőtlenítőszeres takarítás minden orvosi rendelőben kötelező.
A vizsgáló helyiségekben két beteg között szükséges a közvetlenül használt berendezések, eszközök fungicid hatással is rendelkező szerrel történő fertőtlenítése. A mósdókban minimálisan napi háromszori fertőtlenítő takarítás javasolt. Ezen felül a rendelő teljes területén naponta minimálisan kétszer fertőtlenítő takarítást kell végezni.
A megelőző fertőtlenítést a rendelő minden olyan helyiségben biztosítani, ahol a fertőzés veszélye fennáll, függetlenül attól, hogy a helyiségben az adott időben ellátás történt vagy sem. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján az egészségügyi szolgáltatók számára előírt fertőtlenítést végző dolgozókat a megfelelő oktatásban kell részesíteni a fizikai és vegyi módszerek együttes használatára is kiderjedően. A megelőző fertőtlenítés szabályait a rendelő házirendjébe bedolgozva írásban is rögzíteni kell.
Szerző: Dr. Fekete Émi
Felhasznált források:
Wißmann, J. E. et al. (2021): Persistence of Pathogens on Inanimate Surfaces: A Narrative Review. Microorganisms, 9(2), 343. https://doi.org/10.3390/microorganisms9020343
Nemzeti Népegészségügyi Központ (2021): Az NNK eljárásrendje a 2020 évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban, Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok a betegellátás során
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet