A megelőző fertőtlenítés a COVID-19 járvány előtti időszakban is fontos minőségbiztosítási részét képezte az egészségügyi ellátásnak. Az infekciókontrollt biztosító előírások és házi gyakorlatok a járványveszély miatt esetenként átgondolásra, frissítésre kerültek. Jelen cikkben összefoglalásra kerül, hogy melyek az eszköz- és felületfertőtlenítés általános és speciális szabályai a jelenlegi működési rendben.
A megelőző fertőtlenítés a járvány előtt is jogszabályokban és módszertani levelekben rögzített előírása volt az egészségügyi ellátásnak, ami nem egyszerűen a kórházi fertőzések elkerülését jelenti, hanem az általános betegbiztonság követelménye. A személyi fertőtlenítés és a védőeszközök megfelelő használata mellett az ellátás során alkalmazott eszközök és a rendelői-kórházi környezet felületeinek folyamatos fertőtlenítése jelentősen hangsúlyosabbá vált a COVID-19 járvány miatt. Ennek oka, hogy a vírus terjedésének módjából adódóan kiszélesedett a fertőtlenítendő környezet fogalma: nem egyszerűen a vizsgálóhelyiségek és eszközök, hanem a közös terek és általános felületek (váróhelyiség, ajtókilincs, vizesblokk, stb.), valamint a hétköznapi tárgyak (újságok, tollak, váróban elhelyezett játékok) is olyan felületekké váltak, melyek alkalmasak a fertőzés terjesztésére. Ezek az eszközök és élettelen felületek korábban is alkalmasak voltak egyes kórokozók átvitelére, de önmagukban nem jelentettek kiemelt kockázatot.
A SARS-CoV-2 járványos terjedésével viszont ez megváltozott. Egy kórokozó tömeges terjedése mellett a fertőzésveszélyt jelentő ellátási események térben és időben történő elkülönítése erősen korlátozott, ezért felértékelődött a folyamatos fertőtlenítés jelentősége a kockázatcsökkentésben. Nincs ez másképpen az alapellátás színterein sem, ahol általánosságban elmondható, hogy a legtöbb orvos-beteg találkozásra kerül sor. Ezért is fontos most a fizikai és vegyi fertőtlenítő módszereket körültekintően, együttesen alkalmazni a hétköznapi gyakorlatban.
Szempontok a megelőző fertőtlenítés során
Általánosságban elmondható, hogy a nedves takarítás (pl. felmosás, nedves törlőkendők használata) előnyben részesítendő a száraz módszerekkel (porolás, seprés) szemben, mivel a SARS-CoV-2 aeroszol formájában terjed. A nedves módszerek alkalmazásával kisebb az esélye annak, hogy az élettelen felületeken megtelepedő vírus ismét a levegőbe kerüljön.
Fontos, hogy a fertőtlenítő takarításra használt különböző készítményeket ne keverjük össze, hanem tartsuk be a gyártók által előírt alkalmazási módokat. Emellett fertőtlenítő takarításakor és eszközfertőtlenítéskor is fontos kivárni a különböző behatási idővel rendelkező fertőtlenítőszereknek megfelelő várakozási időt a takarítás következő fázisa vagy az eszköz újabb használata előtt.
A fertőtlenítőszerek hatékonysága a szennyezett felületeken csökken, ezért a nagyobb, gyakran használt felületek (pl. padló) fertőtlenítő takarítása előtt ezeket a felületeket érdemes előbb szappanos vízzel takarítani, ami a szennyeződés jelentős részét előzetesen eltávolítja. Ezt követően a már megszáradt felületen alkalmazandó a fertőtlenítőszer. Fontos az is, hogy a felület takarítása során a kevésbé szennyezett területtől haladjunk a szennyezettebb területek felé.
Az elektronikus berendezések, mint például a számítógép billentyűzete, a vizsgáló berendezés, a mobiltelefonok, stb. fertőtlenítése során előnyben részesítendők az alkoholos nedves törlőkendők. A koronavírussal fertőzött felületek takarításában igazoltan hatékonyak a klór-, az ethanol (62–71%) és a hidrogén peroxid tartalmú tisztítószerek.
Rendelői környezet takarítása és eszközök fertőtlenítése
A rendelőben található helyiségek és berendezések fertőtlenítését virucid hatású szerrel szükséges takarítani. Mivel a SARS-CoV-2 egy lipidburokkal rendelkező vírus, így az egyfázisú szerek legtöbbje alkalmas a megelőző fertőtlenítésre. Nagyobb felületek takarítására – a felület minőségétől (klórálló képességétől) függően – előnyben kell részesíteni a Na-hipoklorit tartalmú készítményeket. Az ilyen szerek alkalmasak a vizes blokkok, a falak és a padlóburkolat fertőtlenítő takarítására is. Emellett a rendelői helyiségeket rendszeresen szellőztetni kell, ha van rá lehetőség, akkor a folyamatos szellőztetés tovább növelheti a megelőző intézkedések hatékonyságát.
Az ajtókilincseket, korlátokat, villanykapcsolókat, stb. fertőtlenítésére gyors hatású alkoholbázisú, virucid készítmények használata ajánlott. Ezeket a mindennapos működésben számtalanszor megérintett kisebb felületeket a COVID-19 járványra való tekintettel napjában többször is szükséges fertőtleníteni. A különböző rendelői felületeken megjelenő, látható szennyeződéseket először fertőtlenítőszerrel szükséges kezelni, a behatási idő elteltével mechanikusan eltávolítható, letörölhető a szennyeződés. A törlést követően a felületfertőtlenítést meg kell ismételni.
Az ellátás során alkalmazott eszközöket a gyártó által kiadott előírásoknak és mindenkori szakmai protokolloknak megfelelően kell fertőtleníteni azzal, hogy a járvány során lehetőség szerint törekedjünk az egyszer használatos eszközök használatára. Azokat a nem invazív beavatkozásokra használt eszközöket, melyek több beteg ellátása során is használatban vannak, minden használat előtt dekontaminálni kell. Ugyancsak dekontaminálandó az eszköz, ha valamely testváladékkal vagy vérrel szennyeződött. Az alkalmi fertőlenítésre a gyártó és a protokollok által előírt rendszeres, időszakos fertőtlenítésen túl kell, hogy sor kerüljön.
A korábbiaknál feszítettebb infekciókontroll
A COVID-19 járvány mondhatni felerősítette a korábban már kitapasztalt megelőző fertőtlenítést szolgáló gyakorlatok jelentőségét. Mivel a SARS-CoV-2 órákon, de akár napokon át is fertőzőképes marad a levegőben vagy az élettelen felületeken, ezért a közösségi intézkedéseken túl valóban meghatározó szerepe van a fertőtlenítendő környezet megfelelő lehatárolásának, rendszeres takarításának. AZ elmúlt időszak tapasztalata alapján az alkohol- és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékony eszközei a járvány alatti feszítettebb infekciókontrollnak is.
A fertőzés terjedésének korlátozása érdekében a megelőző fertőtlenítés rendszeres végzése az alapellátást végző praxisokban, így a házirovosi és fogorvosi rendelőkben, valamint a védőnői szolgálatban is kötelező. A rendelői sajátosságokra történő jó gyakorlat kialakításához érdemes lehet a fertőtlenítéshez értő szakemberek bevonását is kérni annak érdekében, hogy a fertőtlenítő takaírtásra szánt erőforrások felhasználása egyszerre legyen hatékony és takarékos.
Kapcsolódó tartalom:
Koronavírusveszély a rendelőben: általános szabályok a koronavírus eliminálására
Koronavírusveszély a rendelőben: meddig „él” a COVID-19 az élettelen felületeken?
Felhasznált irodalom:
Comité COVID-19 en santé environnementale, Québec (2021): COVID 19 Surface Cleaning and Disinfection [online] www.inspq.qc.ca/en/publications/3054-surface-cleaning-disinfection-covid19
Sharafi, S. M. et al. (2020): Environmental disinfection against COVID-19 in different areas of health care facilities. J Reviews on Environmental Health https://doi.org/10.1515/reveh-2020-0075