Az orvosi rendelő az új koronavírus (COVID-19) világjárványt megelőzően is olyan hely volt, ahol egyes kórokozók előfordulási gyakorisága magasabb más látogatott helyekhez képest. Nincs ebben semmi ördöngősség, hiszen az orvosi rendelő a betegek vizsgálatára, kezelésére szolgál, és az infekciókontroll eddig is jelenlévő paradigma, sőt, követelmény volt az egészségügyben. A járvány egész egyszerűen növelte minden szereplő tudatosságát a kórokozókkal, köztük az orvosi rendelőben felbukkanó vírusokkal és baktériummal szembeni harcban.

Az orvosi rendelőben a kórelőzményükben lázzal, légúti vagy gyulladásos tünetekkel jelentkező betegek jelentős hányada általában valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzés okozta problémával jelentkezik. Ezen kórokozók terjedésének módja ugyan törzsenként változik, általánosságban elmondható, hogy a különböző felületeken túlélő kórokozók fokozott fertőzésveszélyt, kockázatot jelentenek mások számára. Éppen ezért az egészségügyi szolgáltatók működésének minimumfeltételei között számos olyan védelmi intézkedés szerepel – köztük például a különböző eszközök használatához, beavatkozások elvégzéséhez szükséges óvintézkedések vagy a különböző eszközök, helyiségek fertőtlenítésére, tisztítására irányuló követelmények – ami a kórokozók hatástalanítását, a fertőzések terjedésének megelőzését szolgálja.

Vitán felül áll, hogy az egészségügyi ellátást ígénylők között nagy számban jelennek meg olyan személyek, akik időszakosan, vagy betegségükből adódóan tartósan fogékonyabbak a különböző fertőzésekre. Az orvosi rendelőben számos olyan körülményre kell gondolni, ami fokozott fertőzésveszélyt jelenthet, ezért nem elhanyagolható a megelőző szemlélet és gyakorlat kialakítása. Az orvosi rendelőben gondolni kell például arra, hogyan csökkenthető a kockázata:

  • a direkt kontaktussal (pl. fizikális vizsgálat);
  • az indirekt kontaktussal (pl. eszközökön, műszerek, berendezések);
  • a levegőn keresztül vagy cseppfertőzéssel; illetve
  • a veszélyes hulladékok kezelésével járó fertőzéseknek

Miért nem elég kesztyűs kézzel elbánni a vírusokkal és baktériumokkal?

Az egészségügyi veszélyhelyzet okán a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet kapott a megfelelő kézhigiéné, kézfertőtlenítés, a személyes védőeszközök és a fertőtlenítő takarítás fontossága a hétköznapokban. Wolfensberger és munkatársai szisztematikus irodalmi kutatása alapján elmondható, hogy az orvosi rendelőben, illetve az orvos-beteg találkozások során leggyakrabban bakteriális kórokozók terjednek, de egyes vírusok, így például egyes HPV törzsek terjedése sem példanélküli – a légúti fertőzésekről nem is beszélve.

A kórokozók terjedése nagyon széles skálán mozog, míg megfelelő kézfertőtlenítés vagy kesztyű viselete mellett pl. a vancomicin-rezisztens Enterococcus (VRE) átvitele 0% egy diagnosztikus vizsgálat mellett, addig a HPV átvitele akár 100% is lehet egy urológiai vizsgálat során. Az eredmények alapján az is elmondható, hogy az ultrahang készülékek közel 100%-a bőrbaktériumokkal „fertőzött” volt. A különböző vizsgálati módszerek persze jelentősen eltérő eredményeket hoztak, de úgy tűnik, a bakteriális kórokozók átvitele az esetek kb. egyharmadában direkt vagy indirekt megtörténik egyik személyről a másikra, amiben főszerepet általában a kezeink – a bőr és az élettelen felületek érintése vagy akár egy kézfogás jelent. A többi „csak” a fertőzésre való fogékonyságon, az immunstátuszon múlik. Ebben a tranzakcióban a kesztyűs kezek akár vektorként is működhetnek.

Azon túl, hogy a kórokozók viszonylag gyakran kerülnek át egyik személyről a másikra orvos-beteg találkozás során, Wolfensberger és munkatársai azt is kiemelték, hogy a kórokozó átvitele és a fertőzésveszély jelentősen magasabb, ha nedves felületek – akár bőrről, akár élettelen felületekről legyen szó – érintettek. A nedves felületekre továbbá a magasabb csíraszám is jellemző volt. A fertőződés kockázata pedig meglepően magasnak mutatkozott a vizsgálókesztyű helytelen eltávolítása vagy az azt követő kézfertőtlenítés elmaradása miatt.

Tiszta kézzel a rendelő kórokozóival szemben

A rendelő fertőtlenítő takarítása mellett, legalábbis a valós életből vett orvosi bizonyítékok alapján, nem túlzás azt mondani, hogy a megfelelő kézhigiénié és a direkt kontaktusok számának lehetőségszerinti, tényleg szükséges érintkezésekre történő lecsökkentése valóban a leghatékonyabb infekciókontroll gyakorlatok közé tartoznak. Az alkoholos vagy egyéb biocid tartalmú kézfertőtlenítés, és a kézfertőtlenítőszer-adagolók kihelyezése például a váróhelyiségbe nem egyszerűen jó gyakorlat, hanem elvárható biztonsági követelmény, ami minden egyes találkozásnál jelentőséggel bírhat. Ajánlott a széles hatásspektrumú (baktericid, fungicid, virucid hatással rendelkező) fertőtlenítőszert vagy fertőtlenítő hatású folyékony szappanok rendszeres, tudatos használata.

Lehet érdemes az évek óta a váróban kézről kézre járó magazinok veszélyeshulladékba történő áthelyezése is. A legtöbb kórokozó akár 72 órán át is fertőzőképes marad a papírfelületeken.

Szerző: Dr. Fekete Émi

Felhasznált források:

Wolfensberger, A. et al. (2018): Transfer of pathogens to and from patients, healthcare providers, and medical devices during care activity-a systematic review and meta-analysis. Infect Control Hosp Epidemiol. 2018 Sep;39(9):1093-1107. doi: 10.1017/ice.2018.156.
Nemzeti Népegészségügyi Központ (2021): Az NNK eljárásrendje a 2020 évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban, Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok a betegellátás során